Publications of Bőgel, György

Digitális transzformáció a mezőgazdaságban

Diffusion of technology innovation is an important subject of economics. We focus on information and communication technology in this study and analyze how Big Data transforms agriculture. Our approach is not technical but managerial paying special attention to decision-making. The study describes how the development of computers and other electronic tools generated favorable conditions for the diffusion of precision solutions in the sector, what kind of results could be observed in the last decades of the 20th century, and how the Big Data phenomenon launched a new wave of innovation at the beginning of the 21st. We separate the main phases of agriculture’s digital transformation, analyze key trends and developments, discuss the factors influencing the diffusion of digital technologies, and what stakeholders must do for better and faster adaptation. The importance of further research in the field of digital farming and the social consequences of digital transformation is highlighted at the end.

Emberek és robotok: munkamegosztás az ellátási láncban

A vállalatoknál a hetvenes években jelentek meg az első számítógépek. Az a jelenség, amit digitális átalakulásnak nevezünk, vagyis a számítógépek, illetve általában a digitális eszközök egyre kiterjedtebb és intenzívebb használata, már mintegy fél évszázados múltra tekinthet vissza. A haladás gyors, bár a sebessége nem azonos minden iparágban és azokon belül, vagyis a gazdasági szervezeteknél, vállalatoknál és vállalkozásoknál. A digitális transzformáció sokféle új lehetőséget hoz az élenjáróknak, a lemaradóknak pedig veszélyekkel és kockázatokkal kell szembenézniük. Ez a tanulmány a vállalati digitális átalakulás átfogó trendjének leírásával, és azon belül a digitális vállalatok, illetve a technológiai fejlődés hatására átalakuló ellátási láncok fő jellemzőivel foglalkozik. Megállapításaink többsége minden ágazatra illetve vállalatra érvényes. A téma dimenziói nagyon tágak, ezért olyan jelenségek kiemelésére törekedtünk, amelyek az ellátási láncok szervezése és menedzselése szempontjából különösen fontosak és érdekesek lehetnek.

Gépi etika, gépi morál

Korunk egyik meghatározó trendje a gépek, a közlekedési, a háztartási, az orvosi és más eszközök intelligenciájának növekedése. Intelligens, szoftver által vezérelt gépek, robotok jelennek meg a gyárakban, az utakon, a háztartásokban. A logisztikában, az ellátási láncokban is rohamosan terjed a gépi intelligencia használata. Az emberekkel együtt dolgozó, közöttük „élő” okos gépek programozása a technikai problémák mellett súlyos etikai és morális kérdéseket is felvet. A cikk ezek közül vizsgál meg néhányat, különböző szektorokból hozva példákat, kiemelve a gépi tanulás és az autonóm járművek fejlesztésének és használatának morális kérdéseit, a programozók felelősségét. Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, robotok, autonóm járművek, gépi tanulás, etika

Fog ez menni?

Kezdjük azzal, hogy a magánéletünk egyre több eleme adatosítható, nullák és egyesek formájában, számítógépek számára fogyasztható módon megjeleníthető. Képzeljük el például, hogy ott ülök a gépnél, és beírok egy honlapcímet, vagy rákattintok egy linkre. Amíg a lap feljön, a háttérben, anélkül, hogy észrevenném, különös csata zajlik le töredék másodpercek alatt.

Technológiai fejlődés és munkaerőpiac: a mai kor tényleg más?

A nagy, több évtizedet átfogó innovációs hullámok a munkaerőpiacot is átalakítják: a „teremtő rombolás” keretében állások, szakmák, egész iparágak szűnnek meg, a helyüket újak veszik át. Az átállás sok feszültséggel jár, rengeteg személyes és társadalmi szintű problémát okoz. Ezek a megállapítások a jelenlegi infokommunikációs hullámra is igazak. A jelen kor foglalkoztatási problémái és egyes egyéb társadalmi feszültségei egyebek között a technológiai fejlődésre vezethetők vissza. A cikk bemutatja a technológiai fejlődést és a munkaerőpiacot összekapcsoló fontosabb hatásmechanizmusokat, rámutat a „teremtő rombolás” egyes, a korábbiaktól eltérő sajátosságaira, végül röviden vázolja a megoldással kapcsolatos elképzeléseket.

Az adatrobbanás mint közgazdasági jelenség

Az adatrobbanás, vagyis a korábbiakét nagyságrendekkel meghaladó méretű adattömegek, adatbázisok megjelenése a tudományos, a gazdasági és a társadalmi élet számos területén korunk gazdaságtudományi szempontból is figyelemre méltó jelensége. Cikkünkben a dimenziók érzékeltetése után bemutatjuk a jelenség technológiai hátterét, elemezzük fontos gazdasági vonatkozásait, felvázoljuk a körülötte kialakuló, sokféle szereplőből álló adat-ökoszisztémát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagy adatbázisok kezelése és hasznosítása fontos versenyképességi tényezővé vált vállalati és nemzetgazdasági szinten egyaránt, a „nemzeti adatvagyon” fogalmát ezért tágan kell értelmezni, és ki kell dolgozni az azzal kapcsolatos stratégiákat és politikákat. A fejlődés nem mentes a kockázatoktól és a dilemmáktól – a cikk végén ezekről is képet adunk.

Korszakok és korszakhatárok az üzleti informatikában

Egy iparág történetének korszakokra bontása segítséget ad a fejlődés logikájának megértéséhez. A korszakváltások fordulópontot jelentenek a szektor szereplőinek életében, hiszen az új körülményekhez másképpen kell alkalmazkodni, megváltoznak a versenyfeltételek és ennek következtében átalakul a versenymezőny is. Az üzleti informatika fejlődése többféle módon bontható korszakokra. A cikk összefoglalja azokat a szempontokat, amelyek alapján fontos fejlődési periódusok határolhatók el, majd több lehetséges korszakolási módot mutat be. A befejezés az iparág jelenlegi állapotának jellemzőivel és a jövő várható trendjeivel foglalkozik.