Publications of Bohle, D.

Capitalist Diversity on Europe's Periphery

With the collapse of the Council for Mutual Economic Assistance in 1991, the Eastern European nations of the former socialist bloc had to figure out their newly capitalist future. Capitalism, they found, was not a single set of political-economic relations. Rather, they each had to decide what sort of capitalist nation to become. In Capitalist Diversity on Europe's Periphery, Dorothee Bohle and Béla Geskovits trace the form that capitalism took in each country, the assets and liabilities left behind by socialism, the transformational strategies embraced by political and technocratic elites, and the influence of transnational actors and institutions. They also evaluate the impact of three regional shocks: the recession of the early 1990s, the rolling global financial crisis that started in July 1997, and the political shocks that attended EU enlargement in 2004. Bohle and Greskovits show that the postsocialist states have established three basic variants of capitalist political economy: neoliberal, embedded neoliberal, and neocorporatist. The Baltic states followed a neoliberal prescription: low controls on capital, open markets, reduced provisions for social welfare. The larger states of central and eastern Europe (Poland, Hungary, and the Czech and Slovak republics) have used foreign investment to stimulate export industries but retained social welfare regimes and substantial government power to enforce industrial policy. Slovenia has proved to be an outlier, successfully mixing competitive industries and neocorporatist social inclusion. Bohle and Greskovits also describe the political contention over such arrangements in Romania, Bulgaria, and Croatia. A highly original and theoretically sophisticated typology of capitalism in postsocialist Europe, this book is unique in the breadth and depth of its conceptually coherent and empirically rich comparative analysis.

Transnationale Unternehmen und Gewerkschaften in Osteuropa

Transnational companies and and trade unions in Eastern Europe

East European Capitalism – What Went Wrong?

Not all that long ago, the East European newcomers to the European Union (EU) were considered economic miracles which successfully weathered the storms of transformation from socialism, and were ready to settle on stable democratic capitalist development paths. It was even assumed that these countries, toughened by the experience of repeated crises in the 1990s and backed by EU-entry requirements, had developed regulations and institutions that would prove resistant to the current global crisis. Things have turned out otherwise. Almost all new EU member states have accumulated major economic imbalances, and are boarding on steep recessions. Two countries – Hungary and Latvia – had already to turn to the International Monetary Fund (IMF) in order to defend their currencies and keep their economies afloat. Other countries of the region are prone to follow. The crisis in Eastern Europe is not only economic. Surging protests and the increasing appeal of political illiberalism in the region attest to an end of the »political economy of patience« which characterized the first years of post-socialist transformation. What has made the region’s democratic capitalist project so vulnerable? This essay seeks for answers by taking as its starting point the worry expressed by many students of the region in the early 1990s that the double transformation to capitalism and democracy constitutes a challenging agenda. The introduction of capitalism was a political project, and it could only succeed if based on strong democratic legitimacy. At the same time, it was however considered highly unlikely that the population would patiently bear the high social costs of transformation without making use of their newly acquired democratic voice to obstruct market reforms. The crucial question, therefore, was whether East European societies could mobilize resources to increase tolerance for the economic costs of transformation. Comparing the Hungarian and Latvian experiences, I argue that both countries relied on a number of methods to make the pains of economic transformation tolerable. While Hungary mitigated the costs through social policies, Latvia – a newly independent state – used identity politics to instill tolerance for social hardship in its society. Th ese domestic resources were however insuffi cient to create solid support for capitalism, and showed already signs of exhaustion during the 1990s. Increasingly, international actors and markets came to the rescue of the fragile capitalist democracies. The EU’s decision to start entry negotiations off ered an external anchor for reforms, and made the countries also much more attractive for international capital fl ows, which were abundant in the 2000s. The tolerance of international markets and institutions for great economic imbalances allowed governments in both countries to grant their population a broader share of the new system’s wealth. The global financial crisis has however pulled the rug out from under such solutions.

Wirtschaftswunder und Staatsverschuldung Zur politischen Ökonomie Ostmitteleuropas

20 Jahre Demokratie und Marktwirtschaft in Ostmitteleuropa sind ein großer Erfolg. Dies unterscheidet Polen, Tschechien, die Slowakei und Ungarn von fast allen anderen postsozialistischen Staaten. Das Erfolgsmodell hat zwei Komponenten. Zum einen ist es den vier Staaten gelungen, zum Fertigungsstandort transnationaler Konzerne zu werden. Das schafft Arbeitsplätze und bringt Kapital in die Region. Zum anderen haben die Regierungen die sozialen Härten der Transformation wohlfahrtsstaatlich abgefedert. Der Preis ist eine enorme Staatsverschuldung. Seit dem EU-Beitritt muss gegen diese vorgegangen werden. Die Unzufriedenheit wächst, populistische Kräfte finden immer mehr Zulauf.

Állam, nemzetköziesedés és a kapitalizmus változatai Kelet-Európában

Ez a tanulmány a kelet-európai kapitalizmusok változatosságával foglalkozik, az erről szóló irodalomhoz három dimenzióban járul hozzá. Az első, hogy empirikusan négyféle kapitalista rezsimtípus azonosítható be intézményi konfigurációik és azok teljesítményei alapján: a balti államok állam által vezérelt neoliberális, a volt FÁK-országoknak az előző csoportnál direktebben piac által vezérelt neoliberális, a visegrádi államok beágyazott neoliberális, valamint a szlovének neokorporatista rezsimje. A második dimenzió, hogy a kapitalista rendszerek diverzitását egyrészt külső tényezők bonyolult összjátéka magyarázza, különösen a globális áru- és pénzpiacok, a nemzetközi intézmények és a külföldi közvetlen tőkebefektetések, másrészt a reformok megvalósítására vonatkozó különböző szintű állami kapacitások. Harmadsorban: óvatosan kell eljárni a domináns összehasonlító politikai gazdaságtani megközelítés, a kapitalizmus változatainak egy az egyben történő, a térség elemzéséhez való felhasználásakor, mivel az nem illeszkedik az ottani intézmények kialakulásának körülményeihez, azok nemzetközi beágyazottságához és a kelet-európai piacgazdaságok félperifériás jellegéhez.

The State, Internationalization, and Capitalist Diversity in Eastern Europe

This article contributes to the debate on varieties of capitalism in Eastern Europe in three ways. First, four types of capitalist regimes that differ in particular institutional configurations and performances are empirically identified: the state-crafted neoliberalism of the Baltic States, the more directly world-market driven neoliberalism of the CIS countries, the embedded neoliberalism of the Visegrad countries, and neo-corporatism in Slovenia. Second, the diversity of capitalist regimes--is explained as a result of the complex interplay of external factors--specifically world commodity and financial markets, international institutions and foreign direct investment--and different state capacities to implement reform choices. Third, caution is given against an uncritical application of the dominant approach of comparative political economy, varieties of capitalism, since it is ill suited to study the emergence of institutions, their international embeddedness, and the semiperipheral character of East European capitalisms.

State, Capital and Labour: The Political Economy of Capitalist Diversity in Eastern Europe

Guest Editor for a special issue of Competition and Change

A transnacionális kapitalizmus változatai Kelet-Közép-Európában

Cikkünk tárgya a szocialista rendszer bukása után Kelet-Közép-Európában kialakult háromfajta kapitalizmusnak, a balti államok tisztán neoliberális, a visegrádi országok beágyazott neoliberális, és Szlovénia neokorporatista rendszerének elemzése. Bemutatjuk, hogy a három országcsoportban az eltérõ mértékû és arányú állami beavatkozás különbözõ intézményi szerkezetre és teljesítményre vezetett négy fontos szférában: a piaci intézmények, az ipar növekedése és szerkezetváltása, a társadalmi kohézió fenntartása, és a makrogazdasági stabilitás területén. Az eltérõ rendszerek kialakulását két tényezõ összjátékával magyarázzuk. E gyrészt kulcsszerepet tulajdonítunk a szocializmus összeomlását közvetlenül követõ idõszak politikai döntéseinek. E lemezzük, hogy hogyan befolyásolta e döntéseket a szocialista rendszer öröksége, és az, hogy a politika szereplõi az örökséget a nemzeti függetlenség és a gazdasági fejlõdés zálogának vagy inkább akadályának tekintették-e. E különbségek azt is érthetõbbé teszik, miért volt más és más mértékû a három kapitalista rendszerrel szembeni társadalmi ellenállás, és miért tért el a politikai verseny és a kialakuló demokrácia jellege. Másrészt kiemelt fontosságot tulajdonítunk a nemzetközi és transznacionális tényezõk, különösen az Európai Unió és a nemzetközi nagyvállalatok hatásának.

Race to the bottom? : die Dynamik der Konkurrenzbeziehungen in der erweiterten EU

Race to the bottom? The dynamics of competition in the enlarged EU

Neogramscianismus : Stephen Gill

Neogramscianism: Stephen Gill

Harsche Bedingungen für Osteuropas Rückkehr nach Europa : Woher kommen sie? : Warum gibt es nicht mehr Widerstand?

Tough Conditions for Eastern Europe’s Return to Europe – what is their origin, and why is there no resistance?

Erweiterung und Vertiefung der EU: Neoliberale Restrukturierung und transnationales Kapital

Neoliberal restructuring and transnational capital in the deepening and widening of the EU.Translated into Hungarian, in Eszmélet 59, pp. 102-127